Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

111-120

 Diákok

Budapest, ősszel. Az egyik villamosmegállóban egy kupac diák várta hangoskodva a villamost, mellettük egy alacsony ballonkabátos nő nézelődött. A járgány végre begurult és mindenki felszállt. A zsivaj csak akkor csendesedett el egy kicsit, amikor a hölgy elővette az igazolványát és a karszalmát és már kérte is a menetjegyeket, bérleteket. A diákok engedelmesen tettek eleget a felszólításnak. Az ellenőr mögött egy copfos lány csimpaszkodott fel a kapaszkodóra és odasziszegett a kocsi közepén álló fiúnak:

- Zoliiiii! Zoliii!

Amikor a srác végre odanézett a lány hevesen mutogatni kezdett a nőre, sőt, még apró köröket is rajzolt az ujjával a levegőbe, mint ahogy a traffipax-ot jelzik egymásnak az autósok. A srác biccentett egyet és megindult a szerelvény másik vége felé. Persze ez nem kerülte el az ellenőrnő figyelmét sem és a fiú után iramodott. A srác nagydarab volt, így elég nehezen haladt, az apró ellenőrnő viszont fürgén fúrta előre magát. Zoli hátranézett, észrevette az utána csörtető ellenőrt, erre teljes sebességre kapcsolt, de hiába, a nő utolérte. Az utasok természetesen kíváncsian osontak közelébb és közelébb, mint a hiénák. Az ellenőrnő diadalittasan fogta meg a riadt srác kezét és erélyesen felszólította, mutassa meg a jegyét. Zoli kotorászott egy kicsit a farmerzsebében, majd végül előhúzott egy bérlettokot, benne egy érvényes bérlettel és odaadta az ellenőrnőnek. Az természetesen teljesen ledöbbent, majd miután bebizonyosodott, hogy a bérlet tényleg jó, akkor teljesen meghökkenten adta azt vissza a fiúnak:

- Dehát fiatalember, hiszen ez rendben van. Miért menekült előlem?

A srác lesütötte a szemét és alig hallhatóan csak annyit mondott:

- Mert üldözni tetszett...

 

Németóra

Általános iskolában német órán történt az eset.

Leányzó felel a szavakból.

Tanár: - Hogy van az, hogy pék?

Leányzó: -...

Súgás: - Tudod, mint az a német teniszező...

Leányzó: - Der Boris

(pék = der Becker)

 

Levegőszennyezés

- Ma reggel a rádióban a levegőszennyezésről és egy ehhez kapcsolódó új találmányról beszéltek...

Riporternő: "...Pl. vegyük a Blaha Lujza teret, ahol több sávban mennek egyszerre a kocsik, autóbuszok, villamosok..."

 

Kalauzválasz

Délfelé mentem haza és a buszon éppen előttem történt, alig bírtam visszafolytani a nevetést:

Megbökte egy idős hölgy a kalauz oldalát és mikor az odafordult, megkérdezte:

- Bocsánat, ez a Nemzeti Múzeum?

A válasz egyszerű volt:

- Nem-nem ez a bordám.

 

Ellenőrasszony

Egyik alkalommal a gyalogátkelőhelyen az arcáról már jól ismert ellenőr-nyanya ment át. Szokásos akkori Volános viseletéből a bordó nadrág azonnal kitűnt. Éppen hazafelé tarthatott a munkából, hatalmas szatyrokkal kezében. A rutinos diákok a zebra túlsó felén előszedték bérleteiket, és a szemben bandukoló öregasszonynak felmutatták az úttest közepén, amikor szembetalálkoztak.

 

Táncóra

Az alábbi eset egy táncórán esett meg:

A tanár a keringő lendület-megmaradását az inga lendületével magyarázta. Aztán rájött, hogy kicsik is vannak, és feltette (jobb későn mint soha alapon) a kérdést:

- Ki tudja, mi az az inga? Mondjuk Te, Józsi?

- Hm....ööö.....Svéd női név?

Nos, az órát pár percre le kellett állítani.

 

Katonai faliújság

Egy katonai faliújságon olvastam:

Mit tegyünk mikor megláttjuk az éles fényt amit atomrobbanás okoz?

1. Álljunk széles terpeszállásban!

2. Helyezzük fejünket lábaink közé!

3. Adjunk egy búcsúcsókot a...!

 

Matekhiányzás

Boldogult '70-és évek, egy pártfunkci (agitpropos) járja az országot, és előadásokat tart a kommunizmus mérhetetlen fejlettségéről. Az egyik ilyen előadáson löki a sódert, egyre

jobban belelkesül, hogy kommunizmus meg világforradalom és egyszer csak ezt mondja:

-...a mai napig a szocializmus már a világnak egy ötödén győzedelmeskedett. De meglátják, eljön még az idő, amikor egyhatodán, egyhetedén sőt egytizedén fog győzni!

 

Kiképzésen

89-ben kiképzésünk közben történt meg és azt kell hogy mondjam, az ilyenek miatt érdemes katonának lenni. Vezényszó elhangzik:

- REPÜLŐ!!!

Mire az egyik újonc, aki már nagyon unta, hogy napok óta ezt csináljuk:

- Lelőttem!

Hatalmas röhögés legalább 1-2 percig, a srác büszkén áll. A kiképző, ahogy elült a röhögés széles vigyorral csak ennyit mondott:

- Igen? Akkor menjen és keresse meg a darabjait! Majdnem éjfélig kellett keresnie a "repülőgép roncsát".

***

Ezt elmeséltem valakinek, aki erre elmesélte, hogy ő mit élt. át. A katonatársa aki megcsinálta szerencsére szerette a kiképző: Amikor egyszer elhangzott a "repülő" vezényszó, mindenki lebukik. Kivéve a "Jani", aki kezét égnek emelve üvöltözik:

"Hurrá, ezek a mieink!"

 

Géza és Pityu

Két igen régi és jóbaráttal történt meg, a Géza meg a Pityu, mellesleg szomszédok is. Egyszer, húsvétkor a Gézáék vesznek a kislányuknak egy nyulat. A gyerek nagyon szereti, folyton játszik vele a kertben. Pityu mindezt gondterhelten nézi, mivel neki viszont egy dobbermann kutyája van. Az eb is nagyon "szereti" (szeretné) a kisnyulat. Az aggodalom sajnos nem volt alaptalan. Az egyik nap a kutya nagy boldogan hozza az élettelen nyulat a szájában a gazdájának. A nyúl persze egy kicsit viseltes (piszkos). Pityu azt gondolja: "Te Úristen! Az én kutyám, a Géza kislányának a nyula. Most mi lesz? Oda a több éves barátság!" Hát ő ezt nem vállalja magára. Fogta a döglött nyulat, kimosta, megszárította (hajszárítóval), kikefélte a szőrét és várta a megfelelő pillanatot, hogy visszacsempéssze a nyuszikát. Átmászott a kerítésen (amikor Gézáék nem voltak otthon) és letette a nyuszikát a teraszra. Néhány óra múlva Géza csönget a kapun.

- Képzeld Pityu mi történt! Nem fogod elhinni!

- Na mégis, mi történt?

- Hát tudod, a kislányomnak vettünk húsvétra egy nyuszikát. Hát ez a nyuszi tegnapelőtt beteg lett. Tegnap megdöglött. Elástuk a kertben, most meg ott fekszik gyönyörűen, tisztán a teraszon. Nincs ötleted?

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.